Az Európai Beruházási Bank (EBB) megbízásából készült éves éghajlati felmérés szerint Magyarországon az emberek elismerik, hogy hozzá kell igazítaniuk életmódjukat az éghajlatváltozás hatásaihoz. Sokan úgy vélik, hogy ha ma beruházunk az alkalmazkodásba, az nemcsak lendületet ad a gazdaságnak, de elejét veszi annak is, hogy később nagyobb költségek merüljenek fel.
Főbb megállapítások
- A magyar válaszadók 95%-a tartja fontosnak, hogy hazája alkalmazkodjon az éghajlatváltozáshoz. Közülük majdnem minden második (46%) állítja, hogy ezt prioritásnak kell tekinteni.
- 86% ért egyet azzal az állítással, hogy haladéktalanul költeni kell az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra most, hogy elkerülhessük a későbbiekben felmerülő, még magasabb költségeket.
Idén augusztusban Magyarországot elhúzódó hőhullám sújtotta; egyes régiókban a hőmérséklet elérte a 40 Celsius-fokot. A magas hőmérséklet és a csapadékhiány súlyos aszályhoz vezetett, ami keményen érintette az ország mezőgazdaságát.
A természeti katasztrófák egyre gyakoribbá válásával és súlyosbodásával tovább növekednek az éghajlatváltozás miatti gazdasági veszteségek. Tudósok arra figyelmeztetnek, hogy ezek a katasztrófák egyre költségesebbek lesznek. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség[1] egyik jelentése szerint jelenleg Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, és a globális hőmérséklet-emelkedéssel várhatóan sokasodni fognak a szélsőséges időjárási események. Ez a súlyosbodás egyre nagyobb kihívásokat támaszt az infrastruktúrával szemben, és fenyegeti a globális víz- és élelmiszerellátás stabilitását, rávilágítva az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó átfogó stratégiák sürgető szükségességére.
„Az EBB mint klímabank készen áll az olyan projektek támogatására, amelyek segítenek megvédeni közösségeinket és kezelni az éghajlatváltozás fokozódó hatásait. A gyors fellépéssel növeljük társadalmaink rezilienciáját, és csökkentjük a hosszú távú költségeket” – mondta az EBB alelnöke, Teresa Czerwińska.
Az EBB ma tette közzé hetedik éves éghajlati felmérését, amely az EU és az USA minden tájáról több mint 24 000 válaszadó éghajlatváltozással kapcsolatos véleményét tükrözi. Magyarországon 1008-an vettek részt a felmérésben, amelyet 2024 augusztusában folytattak le.
Gazdasági lehetőség
- A megkérdezettek 95%-a elismeri, hogy alkalmazkodni kell az éghajlatváltozáshoz (ez hasonló az uniós átlaghoz). Konkrétabban a válaszadók közel fele (46%, ami megközelíti az 50%-os uniós átlagot) úgy véli, hogy az elkövetkező években Magyarországon prioritás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás.
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást emellett az ország számára gazdasági lehetőségnek és hosszú távú beruházásnak is látják:
- 87% állítja, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásba történő beruházás segíthet munkahelyeket teremteni és fellendíteni a helyi gazdaságot.
- 86% véli úgy, hogy most kell beruházni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásba, hogy elkerülhessük a későbbiekben felmerülő magasabb költségeket.
Az éghajlatváltozás hatása és az életmód megváltoztatása
Miközben a magyar válaszadók elismerik az éghajlatváltozás hatásaira vonatkozó alkalmazkodási intézkedésekben rejlő gazdasági lehetőségeket, a szélsőséges időjárási eseményekkel kapcsolatos személyes tapasztalataik miatt még inkább érzik, hogy sürgősen kell cselekedni:
- 90% tapasztalt meg az elmúlt öt évben legalább egy szélsőséges időjárási eseményt (ez 10 százalékponttal több a 80%-os uniós átlagnál). Konkrétabban 67% szenvedett a szélsőséges hőség és hőhullámok miatt, 45% tapasztalt meg súlyos vihart vagy jégesőt, és 41% szembesült aszállyal.
A szélsőséges időjárási események következményei egyszerre kézzelfoghatóak és sokfélék.
- A magyar válaszadók 80%-a említette, hogy legalább egy közvetlen következményét megtapasztalta a szélsőséges időjárási eseményeknek (ez 12 százalékponttal haladja meg a 68%-os uniós átlagot). 32% szembesült áramkimaradással vagy energiaellátási zavarokkal, 30%-nak voltak egészségügyi problémái (mint például a hőguta vagy a légzési problémák), 24% szenvedett el vagyoni kárt (például a tető megrongálódása, árvíz, földcsuszamlás vagy talajerózió).
Ilyen körülmények között a magyarok tudatában vannak annak, hogy alkalmazkodni kell:
- 64% ismeri el (szemben az uniós 72%-kal), hogy az éghajlatváltozás miatt változtatnia kell életmódján;
- 33% gondolja (szemben az uniós 35%-kal), hogy – akár helyben – át kell majd költöznie olyan helyre, amely kevésbé van kitéve az éghajlatváltozásnak (elkerülendő az árvizeket, az erdőtüzet vagy egyéb szélsőséges időjárási eseményeket);
- 29% mondja azt, hogy hűvösebb régióba vagy országba kell majd költöznie (szemben a 28%-os uniós átlaggal).
Az éghajlatváltozáshoz való egyéni alkalmazkodáshoz megfelelő szintű tájékozottság szükséges. A magyarok nagy része (70%, ami közel van a 71%-os uniós átlaghoz) állítja, hogy tájékozott azokkal az intézkedésekkel kapcsolatban, amelyekkel hatékonyan alkalmasabbá teheti otthonát és életmódját. Ugyanakkor a többség (57%, ami megközelíti a 60%-os uniós átlagot) továbbra sem tud az erre irányuló erőfeszítések támogatására szolgáló állami támogatásokról vagy pénzügyi ösztönzőkről.
Az alkalmazkodási intézkedésekkel kapcsolatos prioritások
A magyar válaszadók az alábbi kulcsfontosságú prioritásokat határozták meg az éghajlatváltozáshoz való helyi alkalmazkodás tekintetében:
- a városok hűtése (50%, 8 százalékponttal az uniós átlag felett);
- az otthonok és a középületek szigetelésének javítása (36%, 8 százalékponttal a 28%-os uniós átlag felett);
- az infrastruktúra fejlesztése – például jobb vízelvezető rendszerek, árvízvédelmi gátak, viharvédelmi menedékek vagy ellenálló villamosenergia-hálózatok révén (35%, szemben a 39%-os uniós átlaggal).
Arra a kérdésre, hogy ki fizesse az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást:
- 38% véli úgy, hogy a költségeket azon vállalatoknak és iparágaknak kellene viselniük, amelyek a leginkább hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz;
- közel egyharmad (31%) gondolja úgy, hogy mindenkinek egyformán kellene fizetnie;
- 14% mondja azt, hogy a tehetősebb embereknek kellene viselniük a költségeket, magasabb adók révén.
Ami azt illeti, hogy kinek kellene elsőként segítségben részesülnie az alkalmazkodáshoz:
- 47% látja úgy, hogy mindenkinek egyformán kellene segítségben részesülnie (ez 9 százalékponttal meghaladja az uniós átlagot);
- 27% gondolja, hogy az időseket kellene elsőbbségben részesíteni;
- 20% mondja azt, hogy elsőként a gyermekeknek kellene részesülniük a segítségből.
Az a kérdés, hogy ki részesüljön az alkalmazkodáshoz nyújtott támogatásból, túlmutat a nemzeti prioritásokon. A magyarok csekély többsége (52%, szemben az 57%-os uniós átlaggal) elismeri, hogy támogatni kell az alkalmazkodásra irányuló globális erőfeszítéseket, és úgy véli, hazájának többet kellene tennie annak érdekében, hogy segítse a legkiszolgáltatottabb fejlődő országokat az éghajlatváltozás erősödő hatásaihoz való alkalmazkodásban.
Háttér-információk
EBB csoport
Az Európai Beruházási Bank (EBB) az Európai Unió hosszú lejáratú hitelezéssel foglalkozó intézménye, amelynek tulajdonosai az uniós tagállamok. Olyan észszerű beruházásokat finanszíroz, amelyek hozzájárulnak az EU szakpolitikai céljaihoz. Az EBB projektjei erősítik a versenyképességet, ösztönzik az innovációt, előmozdítják a fenntartható fejlődést, fokozzák a társadalmi és területi kohéziót, valamint támogatják a klímasemlegességre történő igazságos és gyors átállást.
Az Európai Beruházási Alapot (EBA) is magában foglaló EBB csoport 2023-ban 88 milliárd EUR összegben írt alá új finanszírozást – ennek 90%-át az Európai Unióban. Ezek a kötelezettségvállalások várhatóan mintegy 320 milliárd EUR értékű beruházást mozgósítanak, támogatva 400 000 vállalatot és 5,4 millió munkahelyet.
Az EBB csoport által finanszírozott projektek mindegyike összhangban áll az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodással. Az EBB csoport nem finanszíroz fosszilis tüzelőanyagokra irányuló beruházásokat. Jó úton vagyunk azon kötelezettségvállalásunk teljesítése felé, hogy a 2030-ig tartó évtizedben 1 billió EUR összegű beruházást támogatunk az éghajlati és környezeti fenntarthatóság terén, összhangban a klímabanki ütemtervünkben tett ígérettel. Az EBB csoport által nyújtott éves finanszírozás több mint fele olyan projekteket támogat, amelyek közvetlenül hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez, az alkalmazkodáshoz, valamint a környezet egészségesebbé tételéhez.
Az EBB Európai Unión belüli finanszírozásának körülbelül fele kohéziós régiókba irányul, ahol az egy főre jutó jövedelem alacsonyabb. Ez megerősíti a Bank elkötelezettségét az inkluzív növekedés előmozdítása és az életszínvonal közelítése mellett.
Az EBB és az éghajlatváltozáshoz való magyarországi alkalmazkodás
Magyarországon az EBB olyan projekteket támogat az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése terén, amelyek közvetlen hatással vannak a polgárok és a vállalatok mindennapi életére. 2023-ban az EBB csoport több mint 207 millió eurót ruházott be az országban az éghajlatváltozás elleni fellépésre és a környezeti fenntarthatóságra irányuló projektekbe. Fellendítjük a magyar kkv-k és nagyobb vállalatok energiahatékonyságát és éghajlatváltozás elleni intézkedéseit, a zöld technológiákat, amelyek lehetővé teszik a tiszta energia – például a napenergia – országos hálózatba történő integrálását, illetve támogatunk energiahatékonysági célú projekteket, amelyekkel fenntarthatóbbá alakíthatóak az épületek, ahol dolgozunk, valamint az otthonok, amelyekben élünk. Partnerséget kötöttünk pénzügyi intézményekkel, köztük a Magyar Fejlesztési Bankkal (MFB), annak biztosítása érdekében, hogy a kkv-k hozzáférjenek a szükséges finanszírozáshoz, amely támogatja az energiahatékonyságra, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és a zöld átállás felgyorsítására irányuló beruházásokat.
Az EBB éghajlati felmérése
Az Európai Beruházási Bank (EBB) – a klímabank – ma közreadja éves éghajlati felmérésének hetedik kiadását. A 2018 óta lefolytatott felmérés több mint 24 000 válaszadó észrevételeivel betekintést nyújt az Európai Unióban és az Egyesült Államokban élő emberek éghajlatváltozással kapcsolatos meglátásaiba. Az idei felmérést online (számítógép, táblagép vagy mobiltelefon segítségével) folytatta le a BVA Xsight 2024. augusztus 6. és 23. között az Európai Unió 27 tagállamában és az Egyesült Államokban. A módszertanról további információk itt érhetők el.
[1] Európa nincs felkészülve a gyorsan növekvő éghajlati kockázatokra | Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség honlapja (europa.eu)