A magyarok jól átlátják az éghajlatváltozás következményeit, de lehetne javítani a megoldások ismertségén – állapítja meg az EBB felmérése

• Generációs szakadék: Az 50 évesnél idősebb magyarok a fiatalabb nemzedékekhez képest a legtöbb kérdésben sokkal tájékozottabbak az éghajlatváltozás okait, következményeit és megoldásait illetően.
• Általános ismerethiányok: A magyarok eléggé tudatában vannak az éghajlatváltozás okainak és következményeinek, a megoldásokkal kapcsolatos ismereteiken azonban lehetne javítani. A legtöbb európai országban tapasztaltakhoz hasonlóan a magyar válaszadók jelentős hányada nem tudta, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelmet segítheti a közúti sebességhatár csökkentése (91%) vagy az épületek jobb szigetelése (60%).

---

Az éghajlatváltozás okainak ismerete

A mutató első részdimenziója az éghajlatváltozás definíciójára és okaira összpontosít. Ezen a területen a magyarok pontszáma 6,96/10 a 7,21-es átlaggal szemben.

• fogalommeghatározást választja („A globális éghajlati mintázatok hosszú távú módosulása”), míg 4% véli úgy, hogy az éghajlatváltozás csak egy kacsa.
• Több mint háromnegyedük (79%) számára az is világos, hogy az éghajlatváltozás fő okai emberi tevékenységek, mint például az erdőirtás, a mezőgazdaság, az ipar és a közlekedés. Ugyanakkor a lakosság egynegyede ezt másképp látja (12% gondolja azt, hogy szélsőséges természeti jelenségek, például vulkánkitörések és hőhullámok okozzák, 9% pedig úgy véli, hogy az éghajlatváltozás oka az ózonlyuk).
• Arra a kérdésre, hogy világszerte melyik három ország bocsátja ki a legtöbb üvegházhatású gázt, a magyarok többsége (65%) helyesen jelölte meg az USA-t, Kínát és Indiát. A válaszadók egyharmada (35%) azonban olyan feleletet választott, amelyben nem szerepelt Kína, ami azt jelzi, hogy nem feltétlenül vannak tudatában annak, hogy Kína a három legnagyobb kibocsátó közé tartozik, nem beszélve arról, hogy a világ első számú CO₂-kibocsátója.

Az éghajlatváltozás következményeinek átlátása

Az éghajlatváltozás következményeivel kapcsolatos kérdéseknél a magyarok pontszáma 7,43/10.

• 83% tudja, hogy az éghajlatváltozás kedvezőtlenül hat az emberi egészségre (például a légszennyező anyagok – köztük a talajközeli ózon és a lebegő részecske – növekedéséhez vezethet).
• 89% azt is helyesen említette meg, hogy súlyosbítja a világon az éhezést azáltal, hogy a szélsőséges időjárás révén hatással van a terméshozamra.
• Ami az éghajlatváltozás tengerszintre gyakorolt hatását illeti, a magyarok 65%-a mondta helyesen, hogy a globális tengerszint nő, bő egyharmaduk (35%) viszont tévedett: konkrétabban a válaszadók 18%-a mondta azt, hogy a tengerszint csökken, 17% szerint pedig az éghajlatváltozás nem gyakorol különös hatást a tengerszintre.
• Az éghajlatváltozás migrációra gyakorolt hatása, nevezetesen az, hogy világszerte a kényszerű lakóhelyelhagyás fokozódásával jár, a magyar válaszadók többsége (61%) számára világos.

Az éghajlatváltozás leküzdésére irányuló elképzelések és fellépések ismerete

A mutató utolsó részdimenziójánál a magyarok pontszáma 3,79/10 lett, ami azt jelzi, hogy a másik két vizsgált területhez képest nem ismerik kellőképpen azokat a fellépéseket, amelyek segíthetnek mérsékelni az éghajlatváltozást. Ez egy általános tendenciára mutat rá az európai országokban, amelyek többsége alacsony pontszámot szerzett ezen a téren. Pontszáma alapján Magyarország 27 európai ország közül a 26. lett.

• A magyarok többsége (73%) tudja, hogy az újrafeldolgozható termékek használata segíthet mérsékelni az éghajlatváltozást.
• 69% azt is helyesen említi meg, hogy a tömegközlekedés saját gépkocsi helyetti igénybevétele a megfelelő irányba mutató lépés.
• Ugyanakkor úgy tűnik, csupán egy kisebbség (40%) van tudatában annak, hogy az épületek jobb szigetelése is segíthet.
• A válaszadók kevesebb mint egyharmada (31%) van tisztában azzal, hogy az is segíthet, ha ritkábban vásárolunk új ruhákat.
• A jelek szerint elenyésző számú válaszadó (9%) tudja, hogy a közúti sebességhatár csökkentése segítene mérsékelni az éghajlatváltozást.
• Végezetül a magyarok többsége előtt nem ismert a digitális fogyasztás jelentős éghajlati hatása, tekintve, hogy mindössze 4% mondta, hogy a kevesebb videó online nézése hozzájárulhat az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez.
• A legtöbb európai országhoz hasonlóan a magyaroknak is csak egy kisebb része rendelte hozzá helyesen az egyén szénlábnyomához azt a definíciót, hogy az „egy adott személy által egy évben kibocsátott üvegházhatású gázok összmennyisége” (35%).

Generációs szakadék

Az éghajlatváltozással kapcsolatos ismeretek az egyéni társadalmi-demográfiai profilok különböző tényezőitől függően eltérőek. Az egyik legszembeszökőbb korreláció az életkorral áll fenn. Az 50 év feletti magyarok az éghajlatváltozás okaival, következményeivel és megoldásaival kapcsolatos kérdések többsége esetében sokkal tájékozottabbak, mint a fiatalabb nemzedékek – összesített pontszámuk 6,53/10, míg az 50 éven aluliaké 5,68/10, a különbségek pedig olykor jelentős mértékűek.

• Jelentős a szakadék az éghajlatváltozás fogalommeghatározásának és okainak átlátása tekintetében (7,54, illetve 6,49).
• De még szembetűnőbb az éghajlatváltozás következményeivel kapcsolatos második almutató esetében (8,22, illetve 6,80).
• Kevésbé jelentős a különbség az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló elképzelések és fellépések terén (4,84, illetve 3,75).

Az EU bankjaként az EBB jelentős projekteket finanszíroz Magyarország-szerte, hogy támogassa az ország zöld átállását. A legújabb példák közé tartoznak az energiahatékonyság javítását célzó beruházások és a megújuló energiaforrásokba történő beruházások Magyarország-szerte. A Magyar Fejlesztési Bankkal (MFB) együttműködve az EIB beruházásai új, megfizethetőbb, hosszú távú finanszírozási forrásokat nyitottak meg az energiahatékonyságba vagy a megújuló energiába befektetni szándékozó magyar állami, és magánszektorbeli szervezetek számára. Emellett az EBB kiterjesztette a lakóépületek energiahatékony felújítására és a hazai megújuló energiarendszerek megvalósítására irányuló támogatását is. A Magyarország Lakásfelújítási Programja keretében megvalósuló akció a lakások energiatakarékos beruházásainak előmozdítására irányul.

Teresa Czerwińska, az EBB alelnöke: „Az éghajlatváltozás csak akkor szorítható vissza, ha közösen dolgozunk ezen. Fontos, hogy azonosítsuk és kezeljük az EBB éghajlati felmérésében feltárt ismerethiányokat.
Az EBB finanszírozást biztosít az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, de elismerjük szerepünket abban is, hogy hozzájáruljunk az e kérdéskörrel kapcsolatos vitához és oktatáshoz.
Az oktatás erőteljes eszköz a változáshoz. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy kiegészítsük az általunk nyújtott finanszírozást olyan kezdeményezésekkel, amelyek Magyarországon és az egész Unióban előmozdítják az éghajlattal kapcsolatos tudatosságot és ismereteket. Így építünk egy olyan fenntartható jövőt, ahol senkit nem hagyunk hátra.”

Háttér-információk

Adatok és módszertan

A felmérés módszertana, a kérdőív és a teljes adatállomány itt tölthető le.

Az Európai Beruházási Bankról

Az Európai Beruházási Bank (EBB) az Európai Unió hosszú lejáratú hitelezéssel foglalkozó intézménye, amelynek tulajdonosai az uniós tagállamok. Több mint 160 országban tevékenykedik és biztosít hosszú lejáratú finanszírozást pénzügyi szempontból észszerű beruházásokhoz, hozzájárulva ezzel az EU szakpolitikai céljainak megvalósításához. Az EBB-ről és az éghajlatváltozással kapcsolatos oktatásról további információkat itt talál

A BVA Xsightról

A BVA Xsight a piackutatás és tanácsadás egyik úttörője.