>@stockpexel/Shutterstock
©stockpexel/ Shutterstock
  • A magyar válaszadók kétharmada úgy gondolja, hogy a klímasemleges gazdaságra való átállás csak akkor valósulhat meg, ha ezzel egyidejűleg kezelik az egyenlőtlenségeket.
  • A többség szerint a kormánynak pénzügyi kompenzációt kellene nyújtania az érintett országoknak azon éghajlatváltozás miatt, amelyet azok nem segítettek elő.
  • A válaszadók háromnegyede helyeselné a támogatások és adókedvezmények eltörlését a légiközlekedési szektorban és minden olyan társaság esetében, amely nagymértékben támaszkodik a fosszilis tüzelőanyagokra.
  • A többség úgy nyilatkozott, hogy elfogadná a jövedelemadó-emelést, hogy segítsen a legalacsonyabb jövedelműeknek alkalmazkodni az éghajlattal kapcsolatos politikákhoz.

Az Európai Beruházási Bank (EBB) ma közzétette az éghajlati felmérésének hatodik körét. Ezek a 2023 augusztusában és szeptemberében végzett éves felmérés legszembetűnőbb eredményei. Az EBB éghajlati felmérése, amelyet 2018 óta végeznek, betekintést nyújt a világ nagy gazdaságaiban élő emberek klímaváltozással kapcsolatos nézeteibe, több mint 30 000 válaszadóval az Európai Unióban, az Egyesült Államokban, Kínában, Indiában, Japánban, az Egyesült Királyságban, az Egyesült Arab Emírségekben, Kanadában és Dél-Koreában. Az EBB az Európai Unió hitelezéssel foglalkozó szerve és a világ legnagyobb multilaterális hitelezője az éghajlatvédelmi projektek terén.

Egy újabb kihívásokkal teli év után, amelyet nemcsak az infláció, hanem a rekord hőhullámok és aszályok is meghatároztak, a magyarokban erőteljesebben tudatosodtak a klímaváltozás mély hatásai és az, hogy azonnali cselekvés szükséges Magyarországon és világszerte – derül ki az EBB éghajlati felmérésének eredményeiből. Míg a magyarok számára a megélhetési költségek emelkedése számít az első számú kihívásnak[1] (a válaszadók 73%-a hazája első három aggálya közé sorolja, ami 5 százalékponttal meghaladja az uniós átlagot), amelyet a jövedelmi egyenlőtlenségek (52%) és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés (51%) követnek, az éghajlatváltozás hatásai és a környezetromlás a negyedik helyen állnak: ezek 28%- szerint adnak okot komoly aggodalomra (22 százalékponttal az uniós átlag alatt).

Az igazságos átmenet igénye itthon és az érintett országokban

A zöld átállás pénzügyi költségei és következményei valószínűleg hatással lesznek a személyes költségvetésre, ami a legsúlyosabban az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat érinti.

Mivel a válaszadók az infláció után a második legjelentősebb kihívásnak a gazdasági egyenlőtlenségeket tartják, a legtöbb magyar méltányos szakpolitikát szorgalmaz a klímavészhelyzet kezelésére. A válaszadók 67%-a szerint (igen közel az Európai Unió 68%-os átlagához) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás csak akkor valósulhat meg, ha ezzel egyidejűleg kezelik a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségeket is.

Ugyanakkor a válaszadóknak csak 37%-a állítja, hogy bízik abban, hogy az ország képes lesz ilyen igazságos éghajlatvédelmi átállást végrehajtani (ami igen közel áll a 38%-os uniós átlaghoz).

A fejlődő országoknak nyújtott, az éghajlatváltozás hatásainak kezelését segítő kompenzációt illetően – ami várhatóan központi kérdés lesz a 2023. évi dubaji éghajlatváltozási konferencián (COP28) – a legtöbb magyar válaszadó helyeseli a segélyek saját országuk határain túlra való kiterjesztését, az éghajlatváltozás hatásainak leginkább kitett országok támogatása és a klímasemleges és reziliens jövő felé történő, globálisan igazságos átmenet biztosítása érdekében.

A magyar válaszadók 58%-a (ami közel áll a 60%-os uniós átlaghoz) ért egyet azzal, hogy az országnak anyagilag kellene támogatnia az érintett nemzeteket, hogy segítse őket a klímaváltozás hatásai elleni küzdelemben.


[1] A válaszadóknak egy tíz kihívást tartalmazó összekevert listáról kellett kiválasztaniuk azt a három kihívást, amelyet országuk esetében a legnagyobbnak tartanak: megnövekedett megélhetési költségek, munkanélküliség, éghajlatváltozás, környezetromlás, politikai instabilitás, jövedelmi egyenlőtlenségek, egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, nagymértékű migráció, kibertámadások és terrorizmus.

>@Graphic workshop/EIB

Adók az igazságos átmenet támogatására

A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a magyarok 60%-a (kevéssel az 59%-os EU-átlag felett) hajlandó lenne nagyobb jövedelemadót fizetni azért, hogy az alacsonyabb jövedelmű háztartások megbirkózhassanak a zöld átállás költségeivel. 49%-uk vállalná, hogy jövedelmének 1-2%-ával, 11%-a pedig azt, hogy jövedelmének 5-10%-ával fizessen többet.

A legtöbb magyar válaszadó úgy nyilatkozott, hogy az éghajlattal kapcsolatosan másfajta adókat is támogatna. Például 74%-uk helyeselne egy fosszilis tüzelőanyagokat érintő adóreformot, amelynek keretében eltörölnék a támogatásokat és az adókedvezményeket a légiközlekedési szektorban és más, a fosszilis tüzelőanyagokra nagymértékben támaszkodó iparágakban.

Teresa Czerwińska, az EBB alelnöke hozzáfűzte:

„Az EBB legfrissebb éghajlati felmérése rávilágít arra, hogy a magyarok mélyen tudatában vannak az éghajlatváltozás hatásainak, és elkötelezettek aziránt, hogy szembeszálljanak azokkal. A magas inflációval és a gazdasági egyenlőtlenségekkel szembesülve felismerik, hogy a klímasemleges világra való sikeres átmenet együtt jár a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek kezelésével otthon és szerte a világon. Az Európai Beruházási Banknál teljes mértékben elkötelezettek vagyunk egy olyan igazságos átmenet támogatása mellett, amelyben senki sem marad le. A szolidaritás és a végrehajtható intézkedések most fontosabbak, mint valaha.”

Az EBB éghajlati felméréséről

Az Európai Beruházási Bank (EBB) befejezte az EBB évenkénti éghajlati felmérésének hatodik körét, amelynek keretében behatóan elemzi, miként vélekednek az emberek az éghajlatváltozással kapcsolatban. Az EBB éghajlati felmérésének a BVA piackutató céggel partnerségben készített hatodik köre információkkal kíván szolgálni az éghajlat-politikai intézkedésekkel kapcsolatos attitűdökről és várakozásokról folytatott szélesebb vitához. Több mint 30 000 válaszadó vett részt a felmérésben 2023. augusztus 7. és szeptember 4. között, egy 15 év felettiekből álló reprezentatív panellel a 35 megkérdezett ország mindegyikében (EU 27, Egyesült Államok, Kína, Egyesült Királyság, India, Japán, Dél-Korea, Kanada és az Egyesült Arab Emírségek).

Az Európai Beruházási Bankról

Az Európai Beruházási Bank (EBB) az Európai Unió hosszú lejáratú hitelezéssel foglalkozó intézménye, amelynek tulajdonosai az uniós tagállamok. Több mint 160 országban tevékenykedik és biztosít hosszú lejáratú finanszírozást pénzügyi szempontból észszerű beruházásokhoz, hozzájárulva ezzel az EU szakpolitikai céljainak megvalósításához. 

  • 2019-ben az EBB frissített energiahitelezési politikát fogadott el, amely megszünteti a kibocsátáscsökkentés nélküli fosszilis tüzelőanyagokra alapozó energiaprojektek finanszírozását, beleértve a földgázt is. Az EBB volt az első olyan multilaterális fejlesztési bank, amely ezt megtette. 
  • 2021-ben az EBB lett egyben az első multilaterális fejlesztési bank, amely pénzügyi tevékenységét a Párizsi Megállapodáshoz igazította. 
  • Klímabanki ütemterve révén az EBB csoport célul tűzte ki, hogy 1 billió EUR értékben támogasson befektetéseket az éghajlat-politika és a környezeti fenntarthatóság terén a 2021–2030 közötti kritikus évtizedben. 
  • Emellett kötelezettséget vállalt arra, hogy 2025-ig éves hitelállományának több mint 50%-ára növeli az éghajlat-politikai és környezeti fenntarthatósági beruházásokat (a tavaly elért 58% ezt a célt túlteljesítette).

Az EBB Globál az EBB csoport Európai Unión kívüli műveletekre szakosodott részlege és kulcsfontosságú partner az EU Global Gateway stratégia tekintetében. Célja legalább 100 milliárd EUR összegű beruházás támogatása 2027 végéig, ami a Global Gateway stratégia által kitűzött általános cél egyharmada. A Team Europe keretében az EBB Globál a többi fejlesztésfinanszírozási intézménnyel és a civil társadalommal együtt erős, célzott partnerségeket támogat. Világszerte megtalálható irodái révén az EBB Globál közelebb viszi az EBB csoportot a helyi közösségekhez, vállalatokhoz és intézményekhez.

A BVA Xsightról

A BVA Xsight a piackutatás és tanácsadás úttörője. Az ágazatspecifikus tudással és készségekkel rendelkező 400 szakértője az emberek életének egyedi oldalait vizsgálja. Mélyreható és alkalmazható betekintést nyújtanak, javítva a döntéshozatalt és a szervezeti teljesítményt.

A BVA Xsight Franciaországban és nemzetközi szinten is jelen van, partneri kapcsolatban állami és magánszervezetekkel. Az innovációs képességeiért több díjjal elismert BVA Xsight kitűnik csapatainak elkötelezettségével és a szakma iránti szenvedélyével.

Az 1970-ben Franciaországban alapított BVA Xsight egy küldetésvezérelt vállalat, és a nemzetközi BVA csoport tagja.

Bővebben a BVA Xsightról: www.bva.fr