Az Ukrajna elleni orosz invázió miatt a dekarbonizáció az Európai Unió stratégiai szükségszerűségévé vált – jelentette ki Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Werner Hoyer, az Európai Beruházási Bank elnöke.
Josep Borrell és Werner Hoyer
BRÜSSZEL – Az Ukrajna elleni orosz invázió arra kényszerítette az Európai Uniót, hogy felgyorsítsa energia- és éghajlat-politikai célkitűzései megvalósítását. Az utóbbi időben egyre inkább jellemzővé vált, hogy Oroszország a politikai befolyásolás eszközeként használja az energiát. Meg kell fosztanunk Oroszországot ettől az ütőkártyától, ezért erőteljesen csökkentenünk kell az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünket.
A geopolitikai megfontolások mellett ez az éghajlatváltozás kezeléséhez is elengedhetetlen. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testületnek az éghajlatváltozás mérsékléséről szóló legutóbbi jelentése hangsúlyozza e feladat sürgősségét. Az összes üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak 2025 után nem szabad növekednie, ha el akarjuk kerülni bolygónk átlaghőmérsékletének katasztrofális emelkedését. Ráadásul a gazdaság egészét érintő, tiszta energiára való átállás során körültekintően kell eljárnunk, hiszen nem hagyhatjuk figyelmen kívül annak elkerülhetetlen társadalmi és gazdasági következményeit. Az átállásnak igazságosnak kell lennie.
Az EU és az Európai Beruházási Bank alapvető szerepet játszik ebben az átállásban. A megújuló energiaforrásokba, az energiahatékonyságba és az olyan innovatív technológiákba történő beruházások, mint a zöld hidrogén, az orosz agresszió elleni fellépés fontos eszközei, és környezeti szempontból is nagyon fontos, hogy megszüntessük a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget. Minden egyes eurót, amelyet itthon az energetikai átállásra költünk, egyben megvonunk attól a tekintélyelvű rezsimtől, amely agresszív háborút indított. Minden egyes euró, amelyet a tiszta energiára költünk, növeli döntéshozatali szabadságunkat. Minden egyes euró, amellyel világszerte segítjük a partnereinket abban, hogy felgyorsítsák dekarbonizációs stratégiájukat, beruházás az ellenálló képességükbe, és hozzájárul az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez.
A február 24-i orosz invázió óta az Európai Unió az energetikai átállás felgyorsításán dolgozik, hogy Európa a lehető leghamarabb megszabaduljon az orosz fosszilis tüzelőanyagok jelentette függőségtől. Ez nem fog egyik napról a másikra bekövetkezni, de az ösztönzők erre minden eddiginél nagyobbak. A hatékonyság javítása, az ellátás diverzifikálása és a megújuló energiaforrások növelése révén meg tudjuk valósítani energiafüggetlenségünket. Ehhez – a szupranacionális intézményektől a háztartásokig és az egyénekig – széles körű fellépésre van szükség.
Ezzel összefüggésben két fontos dolgot kell szem előtt tartanunk. Először is, az alternatív földgázbeszerzési források felkutatása – bármennyire is sürgető feladat rövid távon – nem állíthat bennünket újabb tartós kényszerpályára, melyet az új fosszilistüzelőanyag-létesítményekbe történő jelentős beruházások szükségessége jelentene. Ez költséges, bolygónk szempontjából pedig katasztrofális lenne. Ráadásul felesleges is, hiszen rendelkezésre állnak éghajlattudatosabb megoldások is.
Másodszor pedig, ügyelni kell arra, hogy ne essünk cseberből vederbe: vagyis, hogy a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget ne váltsa fel egy új, a zöld átálláshoz szükséges anyagoktól való függőség. Hiszen ezeknek az anyagoknak a készletei mindössze néhány országban koncentrálódnak, amelyek közül nem mindegyik osztja az Európai Unió értékeit és érdekeit. Az EU stratégiai autonómiájának és rezilienciájának megerősítése továbbra is az átállás egyik fő célkitűzése kell, hogy maradjon.
Európa egyedül nem képes erre. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az orosz agresszióval szembeni fellépés világszintű kihívás, melyek világszintű választ igényelnek. Vlagyimir Putyin orosz elnök háborúja növelte annak stratégiai szükségszerűségét, hogy minden ország csökkentse a fosszilis tüzelőanyagok behozatalát, és éghajlatbarát energetikai megoldásokba ruházzon be.
Ezért az Európai Unió aktív klímadiplomáciát folytat. Másokat is arra ösztönzünk, hogy tűzzenek ki ambiciózusabb éghajlat-politikai célokat, és jelentős erőforrásokat különítettünk el a partnerországokkal való együttműködésre annak érdekében, hogy ők is rezilienssé, nettó zéró kibocsátásúvá alakíthassák át gazdaságukat. Az európai zöld megállapodás és az EU új Global Gateway kezdeményezése révén az uniós intézmények és a tagállamok 300 milliárd euró (325 milliárd dollár) összegig terjedő beruházásokat mozgósítanak a zöld és digitális infrastruktúra területén. Ezek a beruházások az éghajlatváltozás elleni fellépést, a biológiai sokféleség védelmét és az energetikai válság kezelését egyaránt szolgálják.
Ezen túlmenően, az Európai Beruházási Bank vállalta, hogy 2030-ig egybillió euró összegben fog éghajlat-politikai és környezeti fenntarthatósági beruházásokat támogatni. Új fejlesztési ága, az EBB Globál révén a bank világszerte együtt fog működni partnereivel az energiahatékonysággal, a megújuló energiaforrásokkal és a villamosenergia-hálózattal kapcsolatos projektek céljait szolgáló pénzforrások mozgósítása érdekében.
Az „Európa együtt” keretében tett közös uniós erőfeszítések részeként az Európai Beruházási Bank szerteágazó támogatást nyújt a tiszta energiára való átálláshoz: beruház például a napenergia-termelésbe Szenegálban és energiahatékonyabb óvodákba Örményországban. A bank segített továbbá a Dél-Afrikával létrejött „Igazságos energetikai átmenet” partnerség megvalósításában, támogatta az indiai székhelyű Nemzetközi Napenergia Szövetséget – amely 105 trópusi országban segíti a napenergia-fejlesztést –, és forrásokat biztosított egy integrált vízgazdálkodási és árvízmegelőzési rendszer kiépítéséhez Argentínában.
Az Európai Unió kész segíteni a globális közösséget a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség felszámolásában. Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja nem ok arra, hogy késleltessük az éghajlat-politikai beruházásokat. Éppen ellenkezőleg: a környezetvédelmi beruházások növelik stratégiai autonómiánkat. A dekarbonizáció ma már geopolitikai szükségszerűség. Felszólítjuk globális partnereinket – a kormányokat és a nemzetközi pénzügyi intézményeket –, hogy velünk együtt tegyenek a tiszta energia finanszírozásának felgyorsításáért. Klímasemlegességi céljaink megvalósítása révén energiabiztonságunkat is szavatolni tudjuk.