Az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) 2015 júliusa óta 335 milliárd EUR további beruházást mobilizált az EU-ban. Az európai beruházási terv egyértelmű hatást gyakorolt az uniós gazdaságra és forradalmasította az innováció európai finanszírozásának módját.
Az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank (EBB) Csoport teljesítette azon vállalását, hogy az európai beruházási terv (Juncker-terv) keretében 315 milliárd EUR értékű további beruházást mobilizáljon. Az Európai Unió költségvetési garanciája és az EBB csoport saját forrásai általi fedezet mellett 898 műveletet hagytak jóvá, amelyek várhatóan 335 milliárd EUR értékű beruházást mozgósítanak a 28 uniós tagállamban. Ez több, mint a 315 milliárd EUR-s eredeti cél, amelyet 2015-ben, az ESBA indításakor határoztak meg annak érdekében, hogy segítsen felszámolni a pénzügyi és gazdasági válság következtében fennmaradó beruházási hiányt. 700 000 kis- és középvállalkozás számára javul majd várhatóan a finanszírozáshoz való hozzáférés. Tekintettel az ESBA sikerére, az Európai Tanács és az Európai Parlament tavaly megállapodott a terv időtartamának meghosszabbításáról és kapacitásának 2020 végéig 500 milliárd EUR-ra való növeléséről.
Jean-Claude Juncker elnök a következőket mondta: „Az európai beruházási terv beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Túlteljesítettük az eredeti 315 milliárd eurós beruházási célt, miközben az Európai Stratégiai Beruházási Alap 2020-ig várhatóan 1,4 millió munkahelyet teremt, és 1,3%-kal növeli az uniós GDP-t. Olyan projekteket finanszírozunk, amelyek az ESBA nélkül nem valósulhatnának meg, és mindezt az adósságállomány növelése nélkül: a beruházások kétharmada ugyanis a magánszektorból ered. A finnországi menekültek munkahelyi képzésétől a görögországi megújuló energián keresztül a bulgáriai mezőgazdasági termelés finanszírozásáig – az uniós költségvetést továbbra is a legcélravezetőbb módon, a növekedés ösztönzésére fogjuk felhasználni.”
Jyrki Katainen, az Európai Bizottság munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős alelnöke így fogalmazott: „A mai, mérföldkőnek bizonyuló eredmény azt bizonyítja, hogy az EU élen jár a magánforrások közjó érdekében történő mozgósításában. Piacvezérelt megközelítéssel és az uniós költségvetés stratégiai felhasználásával több száz innovatív beruházási projektet támogatunk, és több ezer kis- és középvállalkozásnak segítünk a kibontakozásban. Ennek eredményeként javítottuk Európa versenyképességét, és már legalább 750,000 munkahelyet támogattunk az EU különböző pontjain. Európa beruházási kilátásai a beruházási tervnek és a nemzeti strukturális reformokra irányuló tagállami erőfeszítéseknek köszönhetően kedvezőek.”
Werner Hoyer, az Európai Beruházási Bank Csoport elnöke így nyilatkozott: „Azt szoktam mondani, hogy az EBB mindig jó híreket hoz, de a mai eredményre még saját mércénkhez viszonyítva is különösen büszke vagyok. Azt valósítottuk meg, amit három évvel ezelőtt sokan lehetetlennek tartottak. Mi sem gondoltuk, hogy könnyű lesz majd 315 milliárd eurónyi új beruházást előteremteni – többségében a magánszektorból. De bebizonyítottuk, hogy az EBB és az Európai Bizottság közötti kiváló együttműködésnek, a Tanács és az Európai Parlament segítségének és támogatásának, valamint az uniós bank tapasztalatainak, sokoldalúságának és elkötelezettségének köszönhetően ez is lehetséges. Az elmúlt három évben megváltozott az uniós prioritások finanszírozása. Ma már tudjuk, hogyan lehet a magánberuházások bevonásával többet elérni Európa gazdasága és polgárai számára a szűkös állami források ellenére. Az európai beruházási terv sokak szerint olyan nyertes modell, amelynek nem szabad hátat fordítani.”
Munkahelyteremtés és növekedés
Az EBB közgazdasági osztályának és a Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) becslése szerint az ESBA-műveletek már eddig is több mint 750 000 munkahelyet támogattak, és ez a szám 2020-ra az alapforgatókönyvhöz képest várhatóan 1,4 millióra emelkedik. A számításokból kiderül az is, hogy az európai beruházási terv eddig 0,6 %-kal növelte az uniós GDP-t, 2020-ra pedig várhatóan az EU-s GDP 1,3 %-os növekedését eredményezi. A mozgósított 335 milliárd EUR kétharmada magánforrásokból ered, vagyis az ESBA a magánbefektetések mobilizálására irányuló célját is teljesítette.
A gazdaság méretéhez képest a legnagyobb hatás a válság által leginkább sújtott országokban, azaz Ciprusban, Görögországban, Írországban, Olaszországban, Portugáliában és Spanyolországban jelentkezik. Míg ezekben az országokban különösen nagy a közvetlen beruházási hatás, a hosszú távú hatás a számítások szerint valószínűleg a kohéziós régiókban (jobbára a kelet-európai országokban) érvényesül jobban.
Mit finanszíroz az európai beruházási terv?
Az európai beruházási terv lehetővé teszi az EBB csoport számára az átlagos befektetéseinél kockázatosabb műveletek finanszírozását. Az ESBA-fedezetű projektek gyakran rendkívül innovatívak, azokat hiteltörténet nélküli kisvállalkozások hajtják végre, vagy kisebb infrastrukturális igényeket fognak össze ágazatok és földrajzi területek szerint. Az ilyen projektek támogatásához az EBB csoportnak olyan új finanszírozási termékeket kellett kifejlesztenie, mint például a tőkejellemzőkkel rendelkező kockázati hitel vagy a beruházási platformok. Fontos továbbá, hogy az európai beruházási terv nagyobb számú projekt jóváhagyását teszi lehetővé az EBB számára, mint ami az uniós költségvetési garancia fedezete nélkül lehetséges lett volna, valamint új ügyfelek elérését is biztosítja: az ESBA-fedezetben részesülő ügyfelek háromnegyede új a bank számára. Ez azt bizonyítja, hogy az európai beruházási terv valódi addicionalitást valósít meg.
Az ESBA támogatásának köszönhetően az EBB és a kisvállalkozások finanszírozásával foglalkozó leányvállalata, az Európai Beruházási Alap (EBA) 898 műveletbe fektetett be, és 700 000 kkv-nek nyújtott kockázatfinanszírozást az ágazatok széles körében, mind a 28 uniós országban. Az ESBA-támogatású beruházások GDP-hez viszonyított aránya Görögországban, Észtországban, Litvániában, Bulgáriában és Finnországban a legnagyobb. A példák közé tartoznak az innovatív egészségügyi megoldások Spanyolországban, a körforgásos gazdaság a Cseh Köztársaságban és az élelmiszertermelés Görögországban. Az országok és ágazatok szerinti tájékoztatók részletesebb áttekintést és további példaértékű projekteket tartalmaznak.
Hogyan szolgálja a polgárok és a vállalkozások javát az európai beruházási terv?
Az innovatív projektek és új technológiák finanszírozása mellett az európai beruházási terv más uniós célkitűzéseket is támogat, például a digitális, a szociális és a közlekedési szakpolitika területén. Az ESBA-nak köszönhetően:
- 15 millió további háztartás fér hozzá a nagy sebességű széles sávú rendszerhez
- Több mint 500 000 szociális és megfizethető lakás épült fel vagy került felújításra
- 30 millió európai polgár részesül jobb egészségügyi ellátásban
- Évente 95 millió utas vehet igénybe jobb vasúti és városi infrastruktúrát
- 7,4 millió háztartás megújuló energiát használ
Az előnyök teljes áttekintéséhez további információk találhatók az Európai Beruházási Bank Unión belüli műveleteiről szóló 2017. évi jelentésében.
Tanácsadás és online találkozóhely
Az európai beruházási terv további fontos célja, hogy segítsen a projektek elindításában. Az Európai Beruházási Tanácsadó Platform technikai segítséget és tanácsadást nyújt a kialakuló projektekhez. 2015. évi elindítása óta a Tanácsadó Platform a projektgazdák több mint 770 megkeresését kezelte az EU összes tagállamában. A Platform által kezelt projektkezdeményezések közül több mint 50 került be az ESBA-portfólióba. Ezek egyike volt a lengyel Poznań városában kidolgozott szociális lakásprojekt. A 42 millió EUR összegű, ESBA-fedezetű kölcsönben is részesülő projekt mintegy 3 000 ember lakóhelyének felépítését és felújítását teszi lehetővé.
Emellett 2018 júliusáig több mint 700 projektet nyújtottak be a Beruházási Projektek Európai Portáljához, amely a projektgazdák és befektetők online találkozóhelye. E projektek közül csaknem 400-at tettek eddig közzé, 25 nagy gazdasági potenciállal rendelkező ágazatra kiterjedően. A projektportál támogatói körében 2017-ben végzett felmérés szerint a projektek 80%-ával felvették a kapcsolatot a beruházók, köztük az ausztriai Ecodununa, a spanyolországi PLD Space és a németországi Acellere.
Háttér-információk
Az európai beruházási tervet – a Juncker-tervet – 2014 novemberében indították el azzal a céllal, hogy visszafordítsák az alacsony beruházási szintek lefelé tartó tendenciáját, és Európa a gazdasági fellendülés útjára lépjen. Az európai beruházási terv Európai Stratégiai Beruházási Alapja keretében jóváhagyott műveletek a 2018. júliusi állás szerint várhatóan 335 milliárd eurót kitevő beruházást mozgósítanak. Körülbelül 700 000 kis- és középvállalkozás számára javul majd várhatóan a finanszírozáshoz való hozzáférés. 2017. december 12-én az Európai Parlament és a tagállamok megállapodtak az ESBA megerősítésére és beruházási céljának 2020 végéig 500 milliárd euróra való bővítésére vonatkozó rendeletről. Az ESBA 2.0 rendelet 2017. december 30-án lépett hatályba.
Az EBB, a Bizottság és a Tanácsadó Platform folytatja a beruházási platformok használatának előmozdítását; olyan beruházási lehetőségekét, amelyek kisebb és/vagy nagyobb kockázatú projekteket fognak össze földrajzi elhelyezkedés vagy ágazat szerint. Ez segít a jobb kockázatmegosztásban, megkönnyíti a magánbefektetők bevonását és végső soron az egyedi projektekhez finanszírozás mozgósítását. A 2018. júniusi állás szerint 41 beruházási platformot hagytak jóvá, amelyek várhatóan több mint 34,8 milliárd EUR-t kitevő beruházást mozgósítanak.
Az ESBA független értékelése, amelyet 2018. júniusban tettek közzé, arra a következtetésre jutott, hogy az uniós garancia hatékony módja az EBB által végrehajtott kockázatosabb műveletek volumene növelésének, és az európai támogatási programokhoz képest kevesebb költségvetési forrást használ. Az értékelés hangsúlyozza, hogy az EBB támogatása kulcsfontosságú a projektgazdák számára, mert a piac felé „minőségi védjegyként” funkcionál, így segít a jövőbeli forrásbevonás megkönnyítésében. Kiemeli továbbá, hogy folytatni kell az innováció finanszírozásához való hozzáférés javítását, valamint meg kell erősíteni a más uniós finanszírozási programokkal fennálló szinergiákat.
A Bizottság június 6-án előterjesztette az európai beruházási tervnek a következő többéves pénzügyi keretben alkalmazandó utódjára vonatkozó javaslatát: az InvestEU programot.
További információk
Tájékoztatók országonként és ágazatonként
Az európai beruházási terv weboldala
Kövesse az InvestEU-t a Twitteren: #InvestEU
