- Egy új EBB-felmérés szerint a legtöbb európai uniós város több beruházást tervez a globális felmelegedés hatásai elleni küzdelem, valamint a köztulajdonú bérlakásállomány, az iskolák és a kórházak bővítése érdekében.
- A következő három évben a megkérdezett uniós önkormányzatok 56%-a többet kíván költeni az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentésére, és 53% meg szeretné erősíteni a szociális infrastruktúrára szánt költségvetést.
- A városok a hagyományos nemzeti és uniós támogatásokon túlmenően Európa-szerte egyre inkább igénybe kívánnak venni újfajta finanszírozási forrásokat is a fejlesztésekhez.
Az Európai Beruházási Bank (EBB) új felmérése szerint a legtöbb európai város többet tervez költeni az éghajlatváltozás hatásai elleni küzdelemre, valamint a köztulajdonú bérlakásállomány, az iskolák és a kórházak bővítésére. Az EBB 2025. évi önkormányzati felmérése azt jelzi, hogy a következő három évben 56% igyekszik több beruházást megvalósítani az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentése érdekében, és 53% szándékozik erősíteni a szociális infrastruktúrára szánt költségvetést.
Az EBB ma tette közzé a jelentést, egyidejűleg egy, a Régiók Európai Bizottsága által szervezett brüsszeli konferenciával, amelynek célja az Európán belüli városfejlesztési beruházási szükségletek megvitatása és az EU városokra vonatkozó szakpolitikai programjának támogatása.
A felmérés 1002 uniós önkormányzatot fed le, a néhány ezer főtől a több százezerig terjedő lakossággal, ami összesítve mintegy 26 millió főt jelent (ez a 27 tagú Európai Unió teljes népességének körülbelül 6%-a). Minden tagállamból képviseltetik magukat önkormányzatok, különböző számban: Németországból 131, Olaszországból 107, míg Ciprusról és Luxemburgból öt-öt. Az előző, 2022-es felméréshez hasonlóan nem szerepelnek a nemzeti fővárosok, illetve az Európán kívüli területek, és a városok önkéntes alapon vettek részt a felmérésben.
Miközben az önkormányzatok fő infrastruktúra-finanszírozási forrásai továbbra is a nemzeti és az uniós támogatások, az új jelentés szerint a települések több mint fele (61%) érdeklődik más finanszírozási lehetőségek felkutatása iránt is. Ez magában foglalhatja például a támogatások garanciákká alakítását, amelyeket azután felhasználnak arra, hogy magasabb szintű támogatásokat vonzzanak be különböző szervezetektől, például bankoktól.
„A fokozódó kihívások idején gondoskodnunk kell arról, hogy minden egyes befektetett euró a lehető legnagyobb hatással járjon – mondta az EBB alelnöke, Joánisz Cakírisz. – Ez innovatív finanszírozási megoldások kiaknázását jelenti, támogatva az önkormányzatokat az éghajlat-politikai intézkedések felgyorsításában és egyéb kulcsfontosságú prioritásokban. Az EBB továbbra is elkötelezett amellett, hogy az európai városokkal vállvetve kifejlessze és bevezesse azokat az eszközöket, amelyekre szükségük van egy fenntarthatóbb és reziliensebb jövő építéséhez.”
Az EBB önkormányzati felmérése átfogó és részletes képet ad azon hatóságok fejlesztési terveiről, amelyek az EU közberuházásainak mintegy 54%-áért felelnek. Az éghajlat-politika terén az önkormányzatok adják a beruházások mintegy 60%-át.
Annak megállapítása mellett, hogy a legtöbb uniós város többet tervez beruházni a kibocsátások csökkentése céljából, a legfrissebb felmérés azt is jelzi, hogy az önkormányzatok körülbelül fele többet szeretne költeni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó intézkedésekre is. Az ilyen típusú tevékenységek közé tartozik az árvizekhez és a tűzvészekhez hasonló fenyegetésekkel szembeni védelem.
„Az önkormányzatok Európa-szerte erős elkötelezettséget mutatnak a zöld átállás iránt – mondta az EBB vezető közgazdásza, Debora Revoltella. – Ahhoz, hogy ebből az elkötelezettségből kézzelfogható eredmények szülessenek meg, folyamatos politikai és szakpolitikai támogatásra lesz szükség minden szinten.”
A friss felmérés szerint sok uniós város számára állandó kihívást jelent, hogy nincs elég szakember a környezeti értékelések elvégzéséhez, illetve mérnök a projektek végrehajtásához. Az önkormányzatok akár 30%-a is arról számolt be, hogy nincs elegendő műszaki szakértelem ezeken a területeken.
Az EBB segít kezelni ezt a kihívást azáltal, hogy technikai, pénzügyi és stratégiai szakértelmet nyújt a városok számára. Az EBB mérnökei és közgazdászai minden egyes, a bank által finanszírozott projektet értékelnek. Ez a szakértelem tanácsadási támogatás formájában is elérhető a projektgazdák, a nemzeti, regionális és helyi hatóságok, valamint a pénzügyi közvetítők számára.
„Ez az időszerű és tartalmas EBB-jelentés megerősíti azt, ami a helyi vezetők számára Európa-szerte régóta ismert: városaink Európa legnagyobb kihívásainak középpontjában állnak, az éghajlati vészhelyzettől kezdve a lakhatási válságig – mutatott rá Tüttő Kata, a Régiók Európai Bizottságának elnöke. – A számok magukért beszélnek, mögöttük azonban polgármesterek, önkormányzati képviselők és polgárok vannak, akik nap mint nap igyekeznek jobbá tenni az emberek életét. A Régiók Európai Bizottsága és az Európai Beruházási Bank közötti partnerség nélkülözhetetlen ahhoz, hogy maradéktalanul kiaknázhassuk a városainkban rejlő lehetőségeket, a helyi törekvések és az innováció elősegítésével, magas színvonalú közberuházások megvalósításával, valamint annak biztosításával, hogy egyetlen közösség se maradjon le vagy vesszen el a gyorsan változó világhoz való alkalmazkodás versenyében.
Háttér-információk
EBB
Az Európai Beruházási Bank (EBB) az Európai Unió hosszú lejáratú hitelezéssel foglalkozó pénzintézete, amelynek tulajdonosai az uniós tagállamok. Nyolc alapvető prioritás köré építve olyan beruházásokat finanszírozunk, amelyek hozzájárulnak az EU szakpolitikai célkitűzéseihez, az éghajlat-politikai intézkedések és a környezetvédelem, a digitalizáció és a technológiai innováció, a biztonság és a védelem, a kohézió, a mezőgazdaság és a biogazdaság, a szociális infrastruktúra, a tőkepiaci unió, valamint egy békésebb és virágzóbb világban élő, erősebb Európa előmozdításával.
Az Európai Beruházási Alapot (EBA) is magában foglaló EBB csoport 2024-ben közel 89 milliárd EUR összegben írt alá új finanszírozást több mint 900 nagy hatású projekthez, fokozva Európa versenyképességét és biztonságát.
Az EBB csoport által finanszírozott projektek mindegyike összhangban áll az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodással, ahogyan azt a klímabanki ütemtervünkben vállaltuk. Az EBB csoport által nyújtott éves finanszírozás közel 60%-a olyan projekteket támogat, amelyek közvetlenül hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez, az alkalmazkodáshoz, valamint a környezet egészségesebbé tételéhez.
A piaci integráció ösztönzése és a beruházások mozgósítása révén a csoport 2024-ben rekordösszegű, több mint 100 milliárd EUR értékű új beruházást támogatott Európa energiabiztonsága érdekében, és 110 milliárd eurót mozgósított növekedési tőke formájában az induló innovatív vállalkozások, a növekvő innovatív vállalkozások és az európai úttörők számára. Az EBB Európai Unión belüli finanszírozásának körülbelül fele kohéziós régiókba irányul, ahol az egy főre jutó jövedelem alacsonyabb, mint az uniós átlag.
A médiának szánt kiváló minőségű, friss fotók a központunkról itt érhetők el.
A Régiók Európai Bizottsága
A Régiók Európai Bizottsága a 27 tagállam regionális és helyi képviselőinek uniós közgyűlése. A Maastrichti Szerződés aláírását követően 1994-ben létrehozott szerv küldetése, hogy bevonja a regionális és helyi önkormányzatokat az uniós döntéshozatali folyamatba, és tájékoztassa őket az uniós szakpolitikákról. Az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság a régiókat és a városokat érintő szakpolitikai területeken konzultál a Régiók Bizottságával. A Régiók Európai Bizottságában való részvételhez mind a 329 tagnak és 329 póttagnak valamely választással nyert képviselői megbízatással kell rendelkeznie, vagy valamely választott testület felé kell politikai felelősséggel tartoznia az otthoni régióikban és városaikban.